Hogyan született Rosie Szalonja?

Rosie’s Lingeries - hogyan született az oldal?
Kedves Hölgyek,
Személyesen már sokat meséltem erről, most pár szóban a cikkben olvashatjátok Rosie történetét.
Egészen kislány koromtól nagyon-nagyon szeretem a szépet. Legyen az egy ember, egy növény, egy állat, könyvborító, utazási katalógus, parfümös üvegcse, egy rúzs, bútorok, színek... bármi. Órákon át képes vagyok fotókat nézegetni, elmélázni a részleteken.
A fentiekből egész korán kiemelkedett az utazási vágyam, így már középiskolát is úgy választottam, hogy idegenvezetést tanulhassak.
Nem is kacsintgattam más szakma felé: utazási irodában dolgoztam 25 évig. Ennek az időszaknak 2020-ban lett vége, de még mindig zen állapotba kerülök, ha csodás tájak képeit nézem.
A szép sminkek, a szép ruhák szeretete és a fehérneműk gyűjtése sokáig megmaradt hobbi szinten.
Rosie - hoz két szerencsés kimenetelű betegség vezetett.
Lett nekem egy cicám, Barack, akit nem sokkal azután, hogy hozzám került, meg kellett műteni és a gyógykezelése nagy összegeket emésztett fel egy amúgy is költséges időszakban.
Barack meggyógyult, szép, nagy és komisz kandúr vált belőle, itt sertepetél körülöttem, ahogy most írom ezeket a sorokat.
Akkor azonban el kellett gondolkodnom rajta, hogy hogyan pótoljam a kiesett anyagiakat.
Álltam a fehérneműs fiókom előtt, gyönyörködtem a felhalmozott gyűjteményemben. Ott volt az a sok-sok csodás, szinte új darab! Egy betegség miatt csak a töredéküket tudtam viselni.
Egészen addig elajándékoztam őket rokonoknak, barátnőknek, hogy szerető gazdájuk legyen. A legjobb barátnőm vetette fel, hogy ha baj van, miért nem adsz el párat a gyűjteményedből?
Pillanatok alatt elkeltek.
Ekkor kezdtem el azon gondolkodni, hogy talán más is bolondulhat úgy a szép és igényes fehérneműkért, mint én. Ráadásul amikor az eladáshoz fényképeztem a szetteket, ruhácskákat, mídereket, amikor megkomponáltam a hátteret, keresgéltem a profi fotókat, olyan ellazult, nyugodt, szinte meditatív állapotba kerültem, amit addig csak az utazásban tudtam elképzelni.
Hát ez vezetett végül Rosie-hoz.
Szerettem volna az oldalamnak valami nagyon személyes, nőies nevet adni. Valami virág, valami illat, valami szín… nem is gondolkoztam sokat a Rosie-n, szinte csak úgy jött magától. Nekem a rózsakert, az illata, a pompás színkavalkád, szóval minden teljesül benne, amit szerettem volna. Ráadásul anyukám Piroska és az én második keresztnevem is. Akkoriban (most is) mindenért rajongtam, ami olasz, a Piroska olaszul Rossella, így Rosie hozzánk is kapcsolódik.
Szeretettel köszöntelek Benneteket az oldalon és kívánom, hogy az itt vásárolt darabokban nektek is legalább annyi örömetek teljen, mint nekem!
Szeretettel, Rosie